Emlékek nélkül. 5 rész

Nevetve mentem egy kiadós kaja csata után a fürdőbe, hogy lemossam magamról a csokit és a szószokat amik a húsokhoz jártak. 

De ahogy belenéztem a tükörbe képek kezdtek cikázni a fejemben.  Eszembe jutott amikor a fiúkkal csináltam ezt. Akkor Baro kezdte, épp beléptem az ajtón -vásárolni voltam a vacsihoz-, amikor egy darab csokis süti landolt a pólómon, jó sok csoki volt rajta. Ők meg nevettek rajtam, Baro meg vágott egy pofát és segített leszedni a csokit. 
Megfogtam a fejem, mert fájni kezdet. Szédülés fogott el, és mivel nem kapaszkodtam meg, lefejeltem a pultot és elájultam.

******Baro*******

Egész éjjel semmit nem aludtam. Csak a plafont bámultam, vagy forgolódtam. De a többiek se nagyon aludtak, mert semmi hír nem volt Lex-ről. Jin folyamatosan hívta én meg üzeneteket küldtem, de nem reagált.
-Lex kórházban van. - rontott be Jin a szobába, gyorsan felpattantam magamra kaptam pár ruhát, és Jinyoung után mentem.
Mind ott álltunk a szobája előtt, plusz még öten.
-Sziasztok, én hívtalak Lexa mobiljáról. - állt meg előttünk Gunwoo. 
Ismerem, már léptünk fel egy műsorban.
-Mi történt? - kérdezte Jin.
-Pontosan nem tudjuk, Insoo talált rá a fürdőszoba padlón. Beverte a fejét, mert véres volt. Ide hoztuk. - magyarázta.
-Köszönjük. És azt is, hogy szóltál, hogy nálatok van. - hajolt meg Jin.
-Mi van? Te végig tudtad hol van? - csattantam fel.
-Igen. Gunwoo írt egy SMS-t. - válaszolt rám se nézve. Már arra készültem, hogy neki megyek, de kijött a doki. Szerencséje.
-Hogy van? - kérdeztem.
-Jól. Úgy látszik kezd múlni az amnézia. - mosolyodott el. -Kicsit beverte a fejét, de csak felületes a sérülés. Már magához tért. - mondta a doki.
-Be lehet hozzá menni? - kérdezte Gunwoo.
-Persze. - még csak bólintani se volt ideje a dokinak, Gunwoo már bent volt.


*******Lexa *******


-Hát a frászt hoztad ránk. - ölelt meg Gunwoo, ahogy berobogott.
-Sajnálom. Nem volt szándékos. - engedtem el.
-Tudjuk, de megijedtünk. - ült le az ágyra.
-De emlékszem. Emlékszem amikor voltam a boltban, hogy megcsináljam a vacsit, de amikor beléptem, Te hozzám vágtál egy csokis sütit. - mondtam, közben Barora néztem.
-Tényleg? - mosolyodott el, bólintottam. 
Megölelt. Bennem volt ez az érzés már rég óta, és most már tudom, hogy mi volt az. Hiányzott. Ő és az ölelései.
-Szerettem az a pólót. - vágtam nyakon.
-Veszek neked másikat. - kicsit elengedet, és rám mosolygott.
-De Micky egeres legyen. - mosolyogtam rá.
-Az lesz. - újra megölelt. 
-Noona, de azért ugye jössz még hozzánk? - bukkant fel Chaejin feje előttem.
-Igen. - mosolyogva engedtem el Barot és simogattam meg Chaejin pofiját. 
Insoo mondta, hogy Ő a fiatal a csapatban.
-Hé. - háborodott fel Gongchan. -Én vagyok Lex makaenje. - szólt Chaejinre.
-De már én is. - nyujtotta rá a nyelvét amitől Gongchan bedurcizott.  
Baro nevetve állt fel mellőlem. Gongchan azonnal elfoglalta Baro helyét, és a haját simogatva kezdtünk beszélgetni a fiúkkal.
Végre, tudok az érzésekhez embereket kötni, és a fiúk már nem idegenek. Remélem lassan végre mindenre emlékezni fogok.